- Programvezető:
- Dr. Komlósi István D.Sc.
- Programvezető-helyettes:
- Dr. Mihók Sándor C.Sc.
- Tagok:
- Dr. Bodó Imre D.Sc.
- Dr. Szalay István Ph.D.
- Dr. Béri Béla C.Sc.
- Dr. Juhász Lajos Ph.D.
- Dr. Kozák Lajos Ph.D.
- Dr. Gyüre Péter Ph.D.
- Dr. Szendrei László Ph.D.
- Dr. Rédei Károly D.Sc.
Állatnemesítés – Génmegőrzés, Állatökológia
Napjainkban az állatnemesítés széles körben alkalmazott szinte egyedüli módszere a gazdasági haszonállatok genetikai értékét előrejelző tenyészértékbecslés. Az állattenyésztési kutatóhelyek szinte mindegyikében művelt legjobb lineáris torzítatlan becslés módszerével végzett kutatáshoz több doktori ösztöndíjas is kapcsolódott az elmúlt években.
A gazdasági értékmérők örökölhetőségének becslése mellett a hazai nagyobb létszámmal regisztrált fajták genetikai szerkezetének értékelése, a tenyészetek közötti genetikai kapcsoltság felderítése is megtörtént. A tejelő szarvasmarhák genetikai értékelésében újabban több országban is tesztelt befejési-nap modell hazai körülményekre adaptálása is megkezdődött. A magyar szürke és a magyar tarka szarvasmarha esetében is kutatások folynak a tenyészérték-becslés megindítására. A magyar tarkára nézve gyakorlatra érett modellek vannak, különösen a kettőshasznosítású változat tenyészérték-becslésére. A hazai juhállományra vonatkozó tenyészérték-becsléshez elengedhetetlen alapozó kutatások elkészültek, azok alkalmazására is sor került.
PhD munka keretében is, több gazdasági állatfaj esetében végeztünk, illetve végzünk pedigréelemzést, aminek eredményei a tenyészérték-becsléshez szükségesek. Sportló kancavizsgák adataiból kiindulva meghatároztuk az elbírált jellemzők örökölhetőségi értékeit és a közöttük lévő genetikai/fenotípusos korrelációkat. A kancavizsgák tulajdonságcsoportjaira tenyészérték-indexeket készítettünk. Egy 2016-ban sikeresen megvédett doktori értekezésben a díjugratási sporteredmények matematikai számításokkal alátámasztott értékelését végeztük el.
Az életteljesítmény genetikai értékének feltárására túlélés-elemzést végeztünk a hazai sportlóállomány ugrósportban gyűjtött eredményeit alapul véve.
A tejelő szarvasmarhák nemesítésére felhasznált befejési-nap modell hazai körülményekre adaptált változatát, mintegy újdonságképen az ugrósportban elért teljesítmény elemzésére is felhasználtuk.
A géntartalékvédelem egyre fontosabbá válik világszerte. Nemcsak a ritka vadfajok szorulnak védelemre, hanem a háziállatok is, mert a helyi kisebb jelentőségű állományok, fajták létszáma csökken, sok közülük teljesen kipusztul. A háziállatok génjeinek védelme „genetikai környezetvédelem”, ugyanis a háziállatokban ma még fellelhető genetikai és fenotípusos sokféleség fenntartására törekszik. Ennek kulturális jelentősége el nem vitatható, hiszen a régi háziállatfajták emberi munka termékei, generációk egymásra épülő munkájának következményei, egyben esztétikai értékek hordozói. Egy bármilyen távoli jövőnek, igénynek teszünk eleget, miközben elődeink zseniális tenyésztő munkáját is megbecsüljük.
Ennek a programnak a keretében a régi háziállatfajták genetikai és gazdasági értékének feltárását elvégeztük. Egy olyan tudományos igényességgel kidolgozott, létrehozott adatbankot építettünk fel, amely a távolabbi jövőben is segítheti az állattenyésztést. E hatalmas munkából a doktoranduszok egy-egy disszertációval veszik ki részüket.
A génvédelmi munka állatgenerációkon át folytatott milyensége megítéléséhez elemezzük a fenntartott populációk egyes értékmérő tulajdonságainak alakulását, különösen annak szórás-megnyilvánulását, a ritka fenotípusok fennmaradási esélyeit, sőt molekuláris szintű diverzitásokat is.
A molekuláris genetika, a populáció genetika és a számítógépes technológia kínálta új lehetőségekkel élve, a genetikai sokszínűség jellemzésére koncentrálva bizonyos lófajták állományainak populáció-genetikai, populáció-szerkezeti felmérésén dolgozunk. Előrehaladott állapotú PhD disszertáció foglalkozik a családfa adatok molekuláris-genetikai vizsgálatával, a családfa adatok anyai oldali ellenőrzésével. A törzskönyvi és a molekuláris genetikai adatoknak az együttes ismerete lehetővé teszi a vizsgált lófajták anyai alapító őseinek pontos(abb) meghatározását, ami a történelmi lófajták diverz megőrzésének alapját képezik.
A hagyományos in vivo génmegőrzést több faj és fajta esetében in situ és ex situ formában, kísérleti telepünkön, továbbá együttműködőinkkel is folytatjuk. Az élő génbanki állományok tartásán túl ide tartozik az ivarsejtek, embriók, sejttenyészetek, tenyészthető sejtek és DNS-szakaszok in vitro – részben mélyhűtve történő – megőrzése, továbbá a hazánkból kipusztult fajok (európai bölény, nyírfajd) visszatelepítési programja is. Foglalkozunk a régi fajták (kárpáti borzderes marha, pödrött szarvú juhok, mangalica sertés, hazai lófajták) történetére vonatkozó irodalmi források (in libri génmegőrzés) kutatásával is.
A doktori program kínálta lehetőséggel nemcsak pusztán létszám-fenntartás folyik, hanem a ritka allélek tudatos megőrzése teremti meg az egyes tulajdonságok átmentését az utókorra, fenntartva a genetikai diverzitást.
A géntartalékvédelem pozitív emberi tevékenység, amelyik magában foglalja a megőrzést, a fenntartást, a nem csökkenő hozamú hasznosítást.